2012.12.20. 06:37
Képzelt riport
Néhányan már megkérdezték tőlem, mit fogok csinálni Karácsonykor. Nyilván vannak terveim - nem túl nagyszabásúak, elnézést aki erre számított -, de inkább azt mondom el, mi az, amit biztosan NEM fogok csinálni.
Nem leszek hajlandó meghallgatni ezt a számot. Az előadójáról annyit kell tudni, hogy kb. akkora sztár itt, mint együttesen Fluor Tomi, Ákos és Sterbinszky fénykorában. Ha bemész egy Indomarat-ba (helyi CBA), biztos hétszentség hogy megszólal legalább a szám refrénje. (Mondjuk azt se árt tudni, hogy a t. előadó éppen 5 év böri után adta ki ezt a csodálatos "Fél én" című számot. Kóterba meg azért került, mert eddigi pályafutása során megreszelt valami 34 indonéz nőt, házast és hajadont egyaránt; azt meg azért itt nem csipizik.)
Ha mégis megtörténne az elképzelhetetlen, arról másnap valahogy így számolnának be róla a nemzetközi sajtóban:
KARÁCSONYI LIDÉRCNYOMÁS!
Szörnyűséges mészárlás borzolja a kedélyeket Indonéziában. A korábban békésnek hitt Semarang kikötővárosában eddig ismeretlen okokból egy fiatal ámokfutásba kezdett és meggyilkolt tucatnyi ártatlan lakost. A Rendőrség végül akkor ütött rajta, amikor éppen egy világítós öngyújtó, egy szivar és némi benzin segítségével készült felrobbantani néhány parkoló motorkerékpárt. Meg nem erősített hírek szerint a fiatal ismeretlen nyelven üvöltözni kezdett az egyik Indomaratban, majd sörösüvegekkel kezdte dobálni a csitítására érkező személyzetet és a rémült vásárlókat. A tombolás közepette egy törött üveggel elzárta a kijáratot a menekülők elől és a "Nem énekel! Nem énekel!" mondatokat skandálva életveszélyes sérüléseket okozott a bentlévőknek.
A rendőrségi kihallgatás során az elkövető együttműködőnek tűnt, ám az elmeorvosi vizsgálat alatt újra tombolni kezdett. Birtokunkba került a kihallgatáson készült hangfelvétel egyik kivonata, amelyet az alábbiakban szöveghűen idézünk: "Orvos: - Üdvözlöm, a nevem Dr. Budi Bagus Padandarandan. Elkövető: - Jónapot. O: - Azért vagyok itt, hogy segítsek Önnek. Megengedi, hogy feltegyek néhány kérdést? E: - Igen. O: - Honnan érkezett? E: - Magyarországról. O: - óóóóó... E: - Európából. O: - Ja, értem, igen. Hány éves? E: - 25 O: - Mióta van itt Indonéziában? E: - 3 hónapja. O: - Van felesége vagy gyerekei? E: <némi indulattal a hangjában, ismeretlen nyelven> - [Az anyád!] O: - Elnézést, ezt nem értettem. E: -.... O: - Rendben, talán ennyi elég lesz kezdetben. Megengedi, hogy csináljunk egy fotót magáról? E: - HHÖRRRGHHH <dulakodás zajai> - felvétel vége -
A Rendőrség terrorcselekmény elkövetése, súlyos testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, rongálás és közösség elleni izgatás megalapozott gyanújával letartóztatta a fiatalt.
-- Breaking News! --
Legújabb értesülések szerint az elkövető egy magyar cserediák, aki egy kormányzati program keretében tartózkodik Indonéziában. Megkérdeztük az egyetemen a fiúval érintkezőket, mit gondolnak az esetről.
Mr. Abdul Rohman, diákügyi koordinátor: - Frankkel korábban nem voltak gondjaink, minden reggel beköszönt nekünk az irodába, elkészítette a teáját és ment az órájára. Kora délutánonként pedig rendszeresen ücsörgött a nemzetközi diákoknak fenntartott szobában és interneten keresztül beszélgetett a feleségével. Bár többször ágált amiatt, hogy nem érzi megfelelőnek a tanítási módszerünket, azt gondoltuk, ezt a téves hozzállást talán később (nanti) vagy másnapra (mungkin besok) már feladja. Értetlenül állunk az eset előtt, de az egyetem biztosan nem hibázott.
Mr. Muzaka, a képzést vezető tanár - Frenky mindig furcsán viselkedett, az óráimon soha nem kezdeményezett kellemes párbeszédet, mindig csak azt kérdezgette, hogy miről van szó. Pedig mindig értelmesen, közérthetően elmondtam indonézül, mit miért csinálunk. Valamilyen oknál fogva folyton angolul akart velem társalogni és hiába kértem, hogy inkább indonézül tegye, olyankor mérgesen odébbállt. Ez a probléma a külföldi diákokkal, idejönnek nyelvtudás nélkül, szórják az adófizetőink pénzét és örökké csak problémákat okoznak.
Mr. Teguh, közeli ismerőse az elkövetőenk: - Frank sokszor meglehetősen hirtelen természetű volt, alig pár óra alatt felkapta a vizet. Egy közös utunk során például a harmadik napi vezetés végén majdnem megütötte az egyik barátomat, mert egy egyórás útból alig két és félórásat csinált - pedig a legrövidebb kisutcákon át haladtunk a cél felé. Néhányan csak úgy ismerték a környéken: "A Dühös Magyar", volt is egy problémamegoldó stílusa ezzel összefüggésben. Mi jóban voltunk, négyszemközt és kisebb társaságban jól el lehetett társalogni vele. Igyekezett az apróbb segítségeinket meghálálni valamivel. Meglep, hogy ilyet tett.
A Magyar Nagykövetség később ígért tájékoztatást az ügyben, de elöljáróban annyit leszögezett, hogy a magyar állam nem támogat semmilyen erőszakos cselekményt és a fiatal nem a kormányzat álláspontját képviselve osztott ki sallerokat és kokikat. A Nagykövetség tudomásunk szerint eljuttatott egy hivatalos levelet Susilo Bambang Yudhoyono elnöknek, amelyben a magyar miniszterelnök együttérzését fejezi ki az érintettek családjával, egyben felajánlotta országa segítségét és nagyon kedvező állampapír-eladási ajánlattal igyekszik helyreállítani a két ország közötti kapcsolatot. A magyar miniszterelnök kilátásba helyezett továbbá egy esetleg indonéz-magyar bűnüldözési és bűnmegelőzési együttműködést, amelynek keretében két hét alatt érezhetően javítanának az indonéz közbiztonságon.
(A végére csak szemétkedni kezdtem, elnézést érte.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.