Végre eljött ez a pillanat is, ülök a vonaton és Jakarta felé tartok, ahol már vár a Qatar gépe hogy hazavigyen. Menet közben egy kis köcsög hobbitgyerek második órája vernyog fejhangon, mert unja a jó dolgát és anyuka természetesen nem akarja őt korlátozni a személyisége…

No, megint jó régen nem jelentkeztem, ennek oka is van. Mégpedig az, hogy nem volt szabadidőm a blogolásra. Dióhéjban - vagy nem is annyira - elmesélem, miért. Voltunk a szlovák sráccal boltosokat fenyíteni - teljesen érthetetlen módon még mindig emlékeztek rám és sűrűn…

No, csak hogy még egyértelműbb legyen, miért nehéz pontosan eldönteni, hogyan is érzem magam itt kint - most jól elmondom, mi történt velem ma. Reggel kezdtem azzal, hogy "De jó, nem zajonganak a szomszédok! Végre nem őket csontig alázva kell felébrednem!" (Mondjuk helyette 4:30 és…