Pénteken este későig vártam az otthoniak jelentkezését, így ma sokáig aludtam...

... volna, de a t. szomszéd újra kedvenc hobbijának, a hajnali barkácsolásnak élt, csak most vagy tetőt ácsol, vagy falat rak, mert folyton kopácsol valamit. Megnyugtatásként elkezdtek munkagépekkel is dolgozni az egyetem egyik új karának épületén - nyilván erre a hétvége a legalkalmasabb, elvégre hétköznap senkit sem zavarna, mert mindenki suliban/melóban van.

Majd jött egy indonéz hívás, amit ugye nyilván nem értettem, de menet közben kiderült, hogy a nagyeszű újságkihordó zárva találta az Iroda ajtaját és ahelyett, hogy odaadta volna az előtte posztoló őrnek a szállítmányt, inkább kapcsolatba lépett velem. Szóval motorra fel, sprint az Irodáig...

... ahol is közölték, hogy a futár elment, de majd visszajön. Oké, mindenki megtudta, hova kell elpakolni az újságot, irány haza. A tény, hogy egy egész birkanyáj legelészik a lakásunk melletti füves-szemetes részen már csak hab volt a tortán.

Mint mondtam, csak egy átlagos szombat reggel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.