Az elmúlt napokban történt jelentősebb dolgok:

- összeszedtem némi torokfájást a hegymászás során beszívott hideg levegő miatt. Semmi komoly, nem pusztulok bele, nem kell aggódni.

- nem önszántamból nem beszélek veletek Skype-on, hanem csak azért, mert amikor éppen nem hullámzik az a 30 Kb/s sebesség, akkor vagy nálam van hajnal, vagy nálatok. És nem igazán élvezetes ötperces részletekben társalogni. (Igen, ez a kamera nélküli részlet.)

- nemsokára lezárul az átmenetibb szakasz, a héten még be akarom szerezni a motorom, jövő héten talán költözünk is és lehet, hogy a hétvége felét aszfalton töltöm majd. Tervben van egy malangi kiruccanás a magyar kolóniához, ami tisztán 30 óra utazást jelent a 72-ből. Még gondolkodom, hogy ezt buszon, vonaton vagy motoron tegyem meg - de az utóbbi felé hajlok. (Nem kell rögtön a szívgyógyszer után kapkodni. Kurva hosszú lesz az út, én is tudom, de egyenlőre inkább ezt csinálnám, mint zsibbadni a kis hobbitok között a buszon vagy a vonaton.)

UPDATE - UPDATE - UPDATE

Megvan a motor, egy másik Honda lett, mint amit kinéztünk, de 6,5 millióból megúsztam. 7 éves, 100 ccm, kb. 42.000 km-t futott a jószág. Gyorsulásban nem nagy bajnok, de azért ha hagyunk neki időt, elég jól elpörög szerintem olyan 60-70-ig. (De ez szerintem sosem fog kiderülni a helyi közlekedési viszonyok miatt.)

A boltban égre-földre esküdtek, hogy jó állapotban van, kaptam 1 hónap garit a motorra, 6 hónap ingyen szervízt, fizették a bukósisakom egy részét (50.000 a 170.000-ből, de ezen nem akartam spórolni) és aláírták az egyetemi végzős jogászok által szerkesztett szerződést. Ebben vállalják, hogy jövő augusztusban 5 millióért visszaveszik a gépet, különben az Ég és az én haragom söpri el őket. Hazafelé természetesen előjöttek a hibái, de kb. 100.000 rúpiából (kb. 8,5 EUR) mindent orvosoltak és most három szaki egymástől függetlenül azt mondta, hogy kibírja az utat Malangig és vissza. Hát remélem.

Töltöttem le Google Maps térképeket és itinert, ki is nyomtattam, meghagytam mindenkinek, merre megyek. Szerszámokat, lámpát, duct tapet bepakoltam, telefon akksik töltődnek, fagyasztok le vizet. Napfelkeltekor indulok, ha minden jól megy, naplemente előtt érkezem. Írtam ki segélykérő mondatokat angol és indonéz nyelven is, megvan a jogsim fénymásolata és egy csomó hivatalos papír, plusz némi kenőpénz a rendőröknek - csak ne kelljen.

Isten segítsen utamon!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.